Azt megelőzően azonban még sor kerül a 64 vármegyéből érkező föld ünnepélyes elhelyezésére az Ereklyés Országzászló Emlékmű talapzatában. A teret még kordon zárja körül: belépni nem, de belátni már lehet – így a hivatalos átadás előtt hetekkel megindult az a vita, amelynek, szerencsésebb esetben, a tervezés első fázisában kellett volna lefolynia – hiszen a tervrajzok és látványtervek már 2017. szeptember 18-án, a munkaterület átadásakor hozzáférhetőek voltak – a város honlapján is. Először is nézzük az Országzászló tér történetét. A Fő utca mellé érkező felső, nyugati felén épület állt, amelyet a II. világháború bombái semmisítettek meg.
Az a terület beépítésre csak a romos épület 1949-es elbontása után kínálta föl magát. A keleti, mai Várkörút felőli rész korábban is szabad terület volt, de a jelenlegi kiterjedését csak a múlt század harmincas éveire érte el – részben a nyílt vízelvezető csatornák lefedésével, részben a környező ingatlanok elbontásával. A trianoni sokk után indult országzászló-mozgalom tevékenysége nyomán a két világháború között számos országzászló emlékművet emeltek – közülük ereklyésnek azokat nevezték, amelyeknek talapzatában a 64 vármegye földjéből is elhelyeztek egy-egy szimbolikus mennyiséget. A mi Országzászló terünk keleti részén, 1936. május 24-én adták át a tér szempontjából első ereklyés országzászló emlékművet, amely azonban csak tizenkét esztendeig állt. A most felavatandót az 1948-ban eltávolított emlékmű fönnmaradt tervei és ábrázolásai alapján építették újra. A június 4-én fölvonandó nemzeti lobogó mintapéldányát 2017 június 2-án, a Fejér Szövetség védnökségével, a Városháza Dísztermében adták át.
A Virágóra kialakítását már befejezték Fotós: Koppán Viktor Dávid / Fejér Megyei Hírlap
Az óra
A tér történetének azon része, amelyhez már személyes emlékeink révén is kapcsolódhatunk egyértelműen a Virágóráé. Több írott forrás egybehangzóan 1960 májusára teszi a keletkezését, de Tamás Ádám szóbeli közlése szerint – aki 1972-től 2010-ig, az egykori Szolgáltató Vállalat, majd Székom, legutóbb Városgondnokság alkalmazásában kiszolgált 18 igazgatót, és 33 Virágóra „évadot” tervezett és ültetett – a Virágóra egészen pontosan 1959. május 1-re készült el. Tamás Ádám ezen információja Presér Istvántól származik, aki csákvári magánkertészként személyesen vett részt a Virágóra megépítésében. Vele sajnos már nem tudtunk személyesen találkozni. Az azonban általánosan elfogadott tény, hogy a Virágórát a Székesfehérvári Szolgáltató vállalat egykori főkertésze, Horváth Jenő álmodta a térre, aki az erfurti kertészeti kiállításon látott hasonlót. A kertészeti terv és kivitelezés tehát az ő érdeme, az óramű tervét és szerkezetét pedig a Budapesti Óragyár műszaki igazgatója, Csúry László adta hozzá a vállalkozáshoz, amely aztán tényleg „úttörő” volt. Politika nélkül természetesen akkor sem sikerülhetett volna: a város részéről Horváth Ferenc önkormányzati képviselő támogatta a megvalósítást, aki belgiumi utazásáról hozta magával egy virágokból épített óra szép emlékét.
A tudás
Ha valaki az Országzászló tér jelenlegi megújításával kapcsolatban minden oldalról tájékozódni kívánna, alighanem meglepődne, hogy hányféle szakma mesterét kell megkérdeznie. Miközben sajnos már van, akit nem lehet. A tér a szaktudások összegződése, magába építve, egységbe foglalva az urbanisztikát, a történettudományt és a művészettörténetet a tájépítészettel, kertészettel és az órásmesterséggel. Siklósi Gyula javaslatára emelték ki sárga kövezettel a tér déli oldalában az egykori várfal nyomvonalát és a rondella lezárását, de ő javasolta a 64 vármegye címereinek megjelenítését is a készülő emlékmű fedlapján. Tamás Ádám nyugdíjba vonulva sok évtizedes kertészeti tapasztalatot hagyott örökül, a megfelelő dugványok megfelelő módon és időben történő kinevelésének tudományát Spanyárné Halász Szilviára, aki 2012-től az építkezések megindulásáig odaadóan plántálta, gondozta az „évadokat”. Az eredeti, motoros felhúzású óraszerkezet egy idő után átvándorolt a bazilika tornyában kialakított óramúzeumba, de a Kovács Jenő által tervezett és épített új mechanika éppen olyan jól tette a dolgát évtizedekig, mint a korábbi – hogy aztán az is átadja a helyét egy még újabb, elektronikus vezérlésűnek. Amelyet közben már Kovács András, Kovács Jenő fia felügyel és tart karban. Mint tőle megtudtuk: az új óramutatók mintegy 60 centiméterrel lesznek hosszabbak a régieknél, így bő egy méterrel nagyobb átmérőjű kört írnak majd le az új számlap fölött.
A tér
A megújító koncepció gazdája Vojtek Tímea tájépítész, akire nem kisebb feladat hárult, mint a területen a korábban időben egymás után létezett funkcióknak közös térbe és időbe foglalása. Ne feledjük: az ereklyés országzászló emlékmű, a Virágóra és a közösségi tér három külön világ, amelyek együtt korábban nem léteztek, és amelyeket harmonikus egészbe foglalni nem mindennapi kihívás! Vojtek Tímeával beszélgetve világos, hogy tudatában van ennek a kihívásnak. A tájépítész a tér koncepciójáról elmondta, abban a középkortól kezdve megjelennek a terület történelmi pillanatfelvételei. Például a középkori várfal melletti várárok, amely a tér északi oldalán futó stilizált folyóban jelenik majd meg. Alapvető fontosságú feladat volt ugyanakkor egy olyan miliő létrehozása, amely közösségi térként a Fő utca mozgalmasságát csalogatja be az Országzászló térre. E cél érdekében helyezik ki hamarosan az ülköveket és a kőpadokat, amelyek egy része faburkolatot és háttámlát is kap. A tér egészét a tömegnyomás elviselésére optimalizálva tervezte, így a zöldet a tájépítészi koncepció védett szigetekre menekítette, illetve a járókelők fölé magasodó fákban őrizte meg.
