Blog

 

Így kezdődött...

Tervezési feladatunk 6 éve indult a 25 évet felölelő Árpád-ház Program kapcsán. Ezen belül a Nemzeti Emlékhely-Sétaút alprogram legfontosabb célkitűzése a város Árpád-, ill. a középkorhoz kapcsolódó építészeti és történelmi relikviáinak összekötése olyan Sétaúttá, mely Székesfehérvárnak méltó rangot ad és fizikailag is vezeti a múlt emlékeit felfedező „zarándokokat". Az 2016-ban elfogadott, alapvetően a belvárosi emlékekre fókuszáló dokumentáció a fejlesztés helyszínei közé emelte a Csúcsos-hegy területét, és már bizonyos koncepcionális megállapításokat is tartalmazott. 

Az engedélyezési és kivitelezési tervek 2 évvel később, 2018-ban készültek el. A szinte teljes hegyet érintő beavatkozás célja a fentiek mellett az is volt, hogy az elhanyagolt, kihasználatlan terület a hétköznapokban kirándulóhelyként funkcionálhasson, ünnepnapokon pedig alkalmassá megemlékezések, előadások​ helyszíne lehessen. 

Megbízónk az Önkormányzat volt, a rendszeres egyeztetéseket Lantay Attila főépítész Úrral folytattuk le, a formálódó terveket Dr. Cser-Palkovics András Polgármester Úrnak mutattuk be. A társtervezők mellett konzultáltunk  a Városgazdálkodás szakembereivel, történészekkel, régészekkel, levéltárosokkal, lőszermentesítőkkel, geológusokkal, gyártókkal, kivitelezőkkel is.

 

Ilyen volt a terület

Légifotó: 2016-os állapot

A tervezés első lépéseként számba vettük a terület adottságait. Az alábbi pozitívumokat találtuk:

• A légifotón is jól látszik, hogy a dombot szerencsére már számottevő és szárazságtűrő növényzet borította 2016-ban is. A telepített fák, cserjék egy részét, így a kőriseket az íves aszfaltút mellett és a cserszömörcéket a domboldalban korábban az Alsótekeresi Faiskola ajándékozta a városnak.
  A bevezető aszfaltút mellett igen hangulatos, kettős feketefenyő fasor fogadja az ide látogatókat. 
  A területtől délre elnyúló mezővédő erdősáv is igen fontos szerepet játszik: az állatvilág számára remízként, zöld folyosóként szolgál, a szelek csillapításával mikroklímát javít és eróziót csökkent. 
• Körpanoráma a csúcsról.
• Értékes emlékmű és emlékkő.
• DK-i irányú kis szánkópálya.
• DNY-i oldalon a korábbi kitermelés mementójaként sziklakibúvások.

  

 

... a problémák, zavaró tényezők:

• Erős kamionforgalom: Óránként akár 3-4 kőszállító dübörgött el a fenyőfák alatt jelentős zaj- és porterhelést, talajtömörödést, balesetveszélyt okozva, károsítva a fák gyökér- és ágrendszerét!
• A traktorok átközlekedése az előzőnél kisebb problémát jelentett, viszont emiatt az "áttaposás" miatt a fasor folytonossága megszakadt, és a talaj ezen a részen erősen tömörödött.
• Hiányzó hulladékgyűjtők, WC-k, rossz állapotú utcabútorok.
• Leromlott állapotú burkolatok, lépcsők, hiányzó parkoló.
• A crossmotorozásnak köszönhetően erősen erodált lejtő a nyugati irányban.
• Ismeretlen eredetű nagy beton alap.
• Zavaró légvezetékek.
• Az emlékmű mellett szűkös tér, kiálló beton alapok.

    

Fent egy éppen eldübörgő kamion a kikopott lejtő alatt, az emlékmű melletti szűk terület és a kilógó beton alap, alul az elhanyagolt terület az emlékkővel.

 

A terület történelme

Közterületi tervezéseink során a terület felmérése után munkánkat mindig a történeti kutatásokkal folytatjuk, így figyelembe tudjuk venni a terv kialakítása során az adott terület rejett értékeit is!

Azt tudtuk, hogy a domb és közvetlen környezetének történelme igen régre nyúlik vissza, ezért nagy elánnal vetettük bele magunkat a kutatásba. Kiderült, hogy a régészek a hegy 2 km-es környezetén belül bronz-, római- és honfoglaláskori lelőhelyeket is számon tartanak. A város szempontjából a legfontosabb azonban a Budai, Thuróczi és Kézai Simon mester Krónikáiban említett történés, miszerint

„Átkelvén a Dunán, Árpád bevonult Pannóniába és azon a helyen ütötte föl táborát, ahol később Székesfehérvár épült. Ez volt tehát Árpád fejedelemnek első szállása.”

Kálti Márk szerint Árpád, miután legyőzte Szvatoplukot,

„tábort ütött Noé-hegyén, Fehérvár mellett. Ez volt az első hely, melyet Árpád kiválasztott magának Pannóniában, ezért Szent István király, aki tőle származott, ott a közelben alapította meg Fehérvár városát."

Az írások és a szájhagyomány szerint tehát a hely, ahol Árpád először megvetette a lábát Pannóniában, a  Noé-hegy (ez a Csúcsos-hegy első ismert neve) volt, így városunk alapítása vélhetően részben ennek a dombnak köszönhető. 

A középkorban az Aranybulla kiadása köthető a területhez, ugyanis a szájhagyomány szerint vagy az András-gyepen, vagy a Csúcsos-hegyen hirdették ki. 

(Az András-gyep napjainkban részben még szántóföld, illetve itt található több üzem, mint pl. az Ivanics Volvo, Seawing, Török barkácsáruház). II. András 1222. április 24-én Székesfehérvárott adta ki az Imre-párti előkelők nyomására aranypecsétes kiváltságlevelét, mely a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében. Mai szemmel nézve is érdekes, hogy megtiltotta egész vármegyék és országos méltóságok örökös eladományozását, a fő tisztségek halmozását (csak a nádor, a bán, a királyi és a királynéi udvarispán viselhet két méltóságot), és ellenállási jogot biztosított a főpapok és a világi előkelők számára azon esetben, ha az uralkodó vagy utóda nem tartaná be a törvénycikkelyeket...

A hegy és környezetének későbbi történelme, tájhasználata kapcsán a közelben több helyütt zajló bányászatot érdemes megemlíteni. A lenti kataszteri felmérésen is láthatók annak a később jelentős kőbányának (Csúcsos-hegytől délre) a nyomai, mely később szeméttelepként, napjainkban pedig építőanyag-kereskedésként működik. A hegytől északra is több bányát nyitottak, kettő ma is üzemel. Az itt folyó bányászatról is sikerült érdekes adatokat, leírásokat felkutatni.

A helyszíni bejárásokon a gödrök formája és fekvése miatt felmerült annak gyanúja, hogy a domb déli-délkeleti oldalán található gödrök II. világháborús lövészárkok lehettek. A történészek, szakértők is valószínűsítették ezt. A kivitelezési munkákat megelőző lőszermentesítés után, Hutera Lajostól ezt az izgalmas leírást kaptuk:

"Székesfehérváron az Aranybulla emlékmű környezetét lőszermentesítettük, 43 darab német, 88mm-es páncéltörő lőszert és 1 darab 88mm-es páncéltörő gránátot kutattunk fel a hegyhez vezető kerékpárút megvalósulási helyszínével párhuzamosan. Némelyik lőszer még tárolókonténerben volt, a Pak 43/41 páncéltörő ágyúnak a régi fajta páncéltörő lőszerei voltak, de a  közismertebb nevén német ,,Tigris''-be beszerelt, 88mm-es légvédelmi ágyúból átalakított KwK 36 L/56 harckocsi ágyú is ennek a lőszernek a gránátjával lőtte a szovjet és amerikai harckocsikat, elég sikeresen. A szovjetek ez ellen úgy védekeztek, hogy mindegyik harckocsijuk homlokpáncélzatának vastagságát megnövelték háború végére, így szemből már ezzel a lőszerrel sem lehetett kilőni őket, csak oldalról vagy hátulról.

Az a fasor, ahol ez a páncéltörő ágyú be volt ásva, egy rejtett, álcázott páncéltörő ágyú állás volt. Ilyenkor az ágyú csöve a talaj felett van és maga az ágyútest többi része, be van ásva a talajba, mellette vagy mögötte felhalmozva a lőszerkészlete. A régi 7-es számú főút ekkor 50 kg-os robbantótöltetekkel, sakktáblaszerűen robbantásra volt előkészítve (Baracska keleti végétől Velencéig), Dinnyésnél aknásítva volt harckocsi elleni aknákkal. Mellette a tavaszi olvadás alatti mocsaras, laza  talaj nem bírta volna el a harckocsikat, ha kerültek volna, ezért 

támadtak Pákozd, Kisfalud irányából a szovjet páncélosokkal. Ez az ágyú is a Kisfalud felől támadó szovjet harckocsik ellen került alkalmazásra.

 

  

Lövészárkok nyomai a területen- Pak 43/41 páncéltörő ágyú - a fasorban talált lőszerek (átmérőjük majdnem 9 cm!) összsúlya elérte az 1 tonnát

 

A történeti térképek, légifotók, fényképek vizsgálata során az derült ki, hogy a teljes tervezési területnek tájépítészeti előzményei nincsenek. Ugyanakkor a csúcson felállított első Aranybulla emlékmű, majd a szovjet tank környezete bizonyos mértékig rendezett volt. Az első Aranybulla emlékművet, amely egy obeliszk volt, 1922-ben, a 700 éves évforduló alkalmával emelték a mai helyén (ifj. Havranek Lajos munkája). Mivel az emlékmű a II. Világháborúban megsérült, 1950-ben eltávolították.​

1970-ben az emlékhelyre egy szovjet, T-34/85 típusú tankot állítottak, emlékeztetőül a városért vívott harcokra és persze intő jelként is. Ezt a típust 1944-50 között gyártották, többek között részt vett 1956-ban Budapesten a forradalom leverésében is... Kissé ellentmondásos, hogy a tank ugyanakkor a gyerekek egyik kedvenc játszóeszköze volt (de sokat lógtunk azon a csövön...!)

   

Az Aranybulla kihirdetésének 750. évfordulóján, 1972-ben (jobb híján) a Budai úton állították fel a Rétfalvi Sándor által készített emlékművet. 1990-ben a tank eltávolítása után foglalhatta el a szobor az őt megillető helyet a Csúcsos-hegyen.

 

Mit kért a Város?

A 2016-os koncepcióterv alapján az alábbi megrendelői igények merültek fel az Önkormányzat részéről:

• A „hegy” váljék alkalmassá állami ünnepségek, megemlékezések megtartására.
• A hétköznapokban a városlakók számára közeli (gyalogos, kerékpáros, autós), rövid tartózkodást kínáló kirándulási célpontot nyújthasson.
• Alakítsunk ki egy kerékpáros összekötő utat a várost és a Velencei-tavat összekötő kerékpáros úthoz, és ehhez kapcsolódóan egy pihenőhelyet.
• Helyezzünk el egy nagyméretű keresztet a területen úgy, hogy minél messzebbről látható legyen.

 

A rejtélyes beton alap és a felhasználásával felépített színpad, amely a gépészeti berendezéseket is rejti.

A vizsgálat alapján az alábbiakra is megoldást kellett  találnunk:

•  A kőszállító kamionok  részére új szállítási útvonalat keresésni.
• Több hulladékgyűjtőt elhelyezni.
• A beton tömb mögötti terület sajnos nyilvános illemhelyként is funkcionált, aminek lehetőségét szerettük volna megszűntetni. 
  A projekt keretén belül nem volt lehetőség állandó mosdó és/vagy TC kihelyezésére, ezért ennek lehetőségét a szomszédos területek fejlesztésekor mindenképp meg kell vizsgálni.
•  Krosszmotorozás, kerékpározás és az erős lejtés miatti erodálódást meg kellett akadályoznunk a nyugati lejtőn.
• A területen áthaladó légvezetékek miatt a feketefenyő fasor sérült, hiányos.
  Mivel nem volt megoldható a kábelek áthelyezése, csak részben tudjuk pótolni a hiátust.
• Mivel nem volt parkoló, az autók gyakran a fenyőfák alatt álltak meg. Ez a talaj nagyfokú tömörödéséhez, a talaj levegőtlenségéhez vezetett, így a fák gyökérzete nem jutott elegendő levegőhöz.
  A megfelelő méretű parkoló reményeink szerint változtat ezen a helyzeten.
• A terület keleti lejtőjén álló beton tömb jelenleg funkciótlan, zavaró elem a tájban.
  A bontás helyett - kihasználva és elrejtve a zavaró elemet - ide terveztük a pihenőteraszt, amely eltakarja az építményt és az ünnepségek alkalmával színpadként is működhet. Ez a megoldás jelentős bontási és építési költséget takarít meg a városnak és csökken a beruházás ökológiai lábnyoma.

A formálódó terv

Alapelveink a tervezés során:

• Alkalmazkodás a domborzathoz, meglévő adottságokhoz.
• Meglévő növényzet kímélete, lehetőség szerint életkörülményeik javítása.
• Változatos, rovarokat, hüllőket, madarakat támogató ágyások tervezése.
• Mivel a terület növényföldrajzi szempontból a Velencei hegység nyúlványa, s a terület száraz gránitját eredetileg szárazságtűrő erdők és gyepek borították, törekedtünk ezek megidézésére.
• A beruházás karbonlábnyomának lehető legalacsonyabb szinten tartása: terepmunkák minimalizálása, újrahasználás, újrafelhasználás, lehetőleg helyi építőanyagok, hazai faiskolák mint beszállítók.
• Ismeretterjesztés, értékek bemutatása, identitástudat erősítése.
• Minél több víz- és légáteresztő burkolat legyen a területen: Ezzel nem csak a növényeknek, talajlakó élőlényeknek teszünk szívességet, de a csapadékvíz-gazdálkodás szempontjából is igen előnyös.
• A Nemzeti Emlékhely Sétaúthoz (NES) tartozás érzékeltetése: térképtábla , az épített elemeken NES szimbólum, információs táblák követik a NES standardját.
• A jelenleg is értékes, de „nyúzott” természeti környezet és a kiemelt turisztikai látványosság méltó keretbe foglalása.

Tervünkben végül lendületes térstruktúrát és közlekedési hálózatot alakítottunk ki, amely formavilágában és vonalvezetésében egységes (épített, mind a zöldfelületi elemek tekintetében), anyaghasználatban viszont egyértelműen elkülönítettük a területhasználati egységeket. Ezzel a megoldással tudtunk hierarchiát kialakítani a fő elemek és a kiegészítő funkciók között.

Az alaprajzi formákat egyértelműen meghatározta a domb szabályos, kúpos formája, és a tetejére való kényelmes feljutás íves-koncentrikus vonala. Ezt a formavilágot vittük tovább a sétányok, pihenők, növényfoltok megtervezésénél is, melynek eredményeként egy egységes, hegyet ölelő park kelhetett életre.

A 2018-as koncepció látványterve madártávlatból

A fenti képen jól láthatóak az egyes térhasználati egységek, és a hegy közlekedési rendszere:

• Az Aranybulla emlékmű a csúcson, mint emlék- és kilátóhely. Megnöveltük az emlékmű melletti teret egy ovális fa terasz segítségével, továbbá a legmeredekebb oldalon szép műkő korlátttal láttuk el.
• A dísztér találkozóhely, közösségi pihenőhely, rendezvény/előadás/ünnepség helyszín is egyben. A térhez kapcsolódik a betonalap felhasználásával készült fa burkolatú színpad és a hegy domborulatát követő íves nézőtér. A tér víz- és légáteresztő Terraway burkolatot kapott, ami nagyobb esőzések során a helyben elszivárgó vizek révén csatornahálózat terhelését mérsékli.
• Árpád lépcső: az autóval érkezőket, a bevezető út látványtengelyében egy, a kálváriák előképét szem előtt tartó, alapvonalából kimozgatott reprezentatív lépcsősor fogadja, mely a hegy alakját követve egyre meredekebbé válik. Úgy gondoltuk, hogy (mivel emlékmű állítására nem volt lehetőség) legalább névadással tisztelgünk Árpád vezér előtt, így ez a meredek lépcső róla kapta nevét. A lépcsőt megszakító kis pihenők falain az alábbi felirat olvasható (festés után): SZÉKES-FEHÉRVÁR-KIRÁLYI-VÁROS. A lépcsőtömbök speciális, anyagában csúszásmenetsített műkőből készültek.
• András lépcső: A dísztérről egy elnyújtott, elegáns vonalvezetésű olaszlépcsőn is fel lehet jutni az Emlékműhöz, mely szervesen kapcsolódik a nézőtérhez is. Az Aranybullát kiadó II. András tiszteletére neveztük el a feljárót.
• A kerékpáros pihenő: közösségi pihenőhely, találkozóhely, piknikező hely. A pihenő helyigényét egy gabiontámfal segítségével tudtuk kiszolgálni, melynek kövei a közeli Polgárdiból származnak. A látogatókat itt piknik asztalok, tűzrakók, ivókút, idővel árnyat adó fák, az alsó szinten pedig kerékpártárolók várják. Az előzetes igényeket átgondolva, ide került felállításra a magas, kecses, vékony kereszt, mivel a csúcsot - ahol az emlékmű mellett két zászló is lengedez - nem szerettük volna túlterhelni.
• Az erdei pihenő biztosítja a meghittebb időtöltés lehetőségét az új sétaút mellett. (Ismerőseim kérdezgették a tervezés során: ugye lesz egy eldugottabb zug is, ahová nyugodtan el lehet vonulni? Remélem nem csak ők örülnek ennek a helynek!)
• A parkoló a kerékpáros, gyalogos és motorizált forgalom csomópontja, egyben kiindulópont is. Az érkezőket itt fogadja a helyszín térképe, emellett a terület logisztikai szerepet is elláthat (mobil WC és szeméttároló konténer).
• Kerékpárút: A Velencei-tó felől hazafelé tekerve foglamazódott meg bennünk, hogy milyen jó lenne, ha nem csak kerülővel lehetne megközeíteni a hegyet. Ötletünk tetszésre talált, elkészült a régi kerékpárúthoz az átkötés. Persze a tó felől érkezők számára nagy kihívás a kisfaludi emelkedő után feljutni ide, de reméljük, hogy a pihenőhely és a kilátás kárpótolja őket. Annak ellenére, hogy a kerékpárút közben átkerült a 70-es út másik oldalára (amit mi még nem tudhattunk tervezéskor), birtokba vették a biciklisták az új szakaszt is. 

A területen a domborzati adottságok és a lehetőségek miatt szigorú értelemben vett akadálymentesítés nem történt. Ugyanakkor a lehetőségeken belül szem előtt tartottuk az akadálymentesítés elveit: A vakok és gyengénlátók tájékozódását segítik a  jól érzékelhető műkő szegélyek. A dísztér és a kerékpáros pihenő felső szintje is megközelíthető kerekes székkel (segítséggel), babakocsival. Az ivókút, piknikasztalok  kiválasztásánál, elhelyezésénél tekintettel voltunk arra, hogy kerekes székből is használható legyen. Számos illatos, aromás, érdekes tapintású, „szélben susogó” növény került telepítésre.

Mivel a használók egyik tervezett célcsoportját a családok jelentik – bár játszótér kialakítására jelen projektben nem volt lehetőség – törekedtünk arra, hogy a kisebb és nagyobb gyerekek se unatkozzanak az itt eltöltött 1-2 óra alatt. Ez az alábbiakban követhető nyomon: Megtartottuk a keleti oldalon található szánkópályát, az ülőbútorokat, pihenőteraszt úgy helyeztük el, hogy a várakozó szülők ezeket majd használni tudják. Számos olyan fát terveztünk, amelyek kifejezetten alkalmasak fáramászásra. Ilyenek lesznek majd pl. a Perzsafa (Parrotia persica), a mezei juhar (Acer campestre), a meglévő fák közül a diók (Juglans regia), korai juharok (Acer platanoides). A természet; a bozótosok, ligetek, erdőfoltok önmagukban csábítanak a felfedezésre. 
A szalonnasütő helyek a piknik asztalokkal együtt lehetővé teszik a tűzgyújtás, a szabad tűzön sütés-főzés és a füstös ízek élményének megtapasztalását, kártyázásra, beszélgetésre kínálnak helyet.

 

Ilyen volt ... ilyen lett a papíron és a valóságban

    Az ide látogatokkal is szerettük volna megismertetni ezeket a tényeket, ezért 3 helyre információs tábla került. A táblák vörös színe és az ezüst betűk az András bulláján is látható Árpád-sávokat kívánja felidézni.

 

 

     

A dísztér: eredeti állapot 2017-ben, a látványterv és a frissen átadott terület. A hegy méltóságát tiszteletben tartva a nézőteret "kifordítottuk", így visszaállt a domb eredeti, kúpos alakja. A lépcsőzetes pihenő így nem csak nézőtérként, hanem kilátóként is funkcionál.​

 

 

    

Az András lépcső majdani helye 2017-ben, a látványterven és a kész lépcsősor.

 

   

 A kerékpáros pihenő helye 2017-ben, látványrajza, átadáskor és 2 hónap múlva

 

        Az eredeti állapot, 2016-os kézi skicc (Balogh Ágnes munkája), 2018-as látványrajz (Lumen Stúdió), és a kész lépcső

 A hegy és az emlékmű hangsúlya megmaradt

Az első hónapok

Nagy örömünkre szolgál, hogy a Csúcsoshegyet igen sokan látogatják, fehérváriak és turisták egyaránt. Kocogók, kerékpárosok, sétálók és kutyasétáltatók, kilátásban gyönyörködők. Közöttük kamasz fiam is, aki barátaival gyakran piknikezik, kártyázik a kerékpáros pihenőben. 

  

 

 

Értékelés

Mindent összegezve sok pozitívumot tapasztalunk a megvalósult projekt kapcsán, úgy érezzük, megszerette a város ezt a helyet. Amire különösen büszkék vagyunk:

• A terület koncepcionális kialakítása jól sikerült, az egyes terek szervesen, zökkenőmentesen kapcsolódnak egymáshoz.
• A hegy bár méltóságteljessé vált, mégsem rideg.
• A támfalak, lépcsők, utak szépen belesimulnak a tájba, nem "erőszakolják" meg a terepadottságokat.
• Az ágyások hangulatosak .

Az eddig kapott kritikák:

• A kerékpáros rámpák dőlésszöge túl meredek. A lépcsősor mellett futó rámpa neredekségét mindig a lépcsőfokok mérete szabja meg. A "normál" lépcsőknél ezért eleve elnyújtottabb lépcsőkarokat terveztünk. Azt gondoltuk hogy ezzel együtt már eléggé lapos lesz a rámpa is, de többen panaszkodtak arra hogy nem. Sajnos a terep adottságai sokkal enyhébb kialakítást a lépcsők ritmusának megőrzése mellett nem tettek lehetővé...
• Túl sok az aszfalt. Hát ez nem teljesen így van... Az ívesen felfutó jó állapotú meglévő aszfaltút mellett, csak az utaknál (kerékpáros és parkoló) használtuk ezt az anyagot. A dísztér burkolata (bár elsőre úgy tűnket) azonban nem aszfalt, hanem víz- és levegőáteresztő stabilizált szórt burkolat (Terraway), amely mind a vízháztartás, mimd a környező növényzet szempontjából jóval kedvezőbb.
• Rápereg a lépcsőre a kavics. Ahol csak a lejtés, és a területhasználat jellege megengedte a hegy anyagát (az 1 km-re lévő bányából származó), gránitapplit murvát alkalmaztuk burkolatként. Ezáltal a terület tájbaillőbbé vált és rengeteg szállítási költséget takarítottunk meg a városnak, csökkentve a beruházás karbonlábnyomát is. Ez a kő nem fagyálló, így a felső réteg néhány év alatt elmorzsolódik, és a résekbe bejutva önmagát tömöríti még jobban. Reményeink szerint a lépcsőfokokra történő kipergés (kicsit magasra került a zúzalék szintje a kivutelezés során) a tömörödés és használat következtében hamarosan megszűnik.
• Sivárak az információs táblák, nincs rajtuk kép. Ennek oka az a koncepcionális elképzelés, hogy a táblák szövegmezője a maga vörös alapszínével és ezüst betűivel a II. András bullájánn is látható Árpád-sávokat kívánja megidézni. Remélem, hogy a képek hiányát ez úton sikerült betöltenünk.

Problémák:

• Úgy látjuk, hogy a járvány és a háborús helyzet miatt megnyírbált költségvetés miatt a szükségesnél kevesebb idő és pénz jut a terület fenntartására. Az első évben az ágyások gyomossága volt különösen szembetűnő, noha tudjuk, a Várogazdálkodás minden tőle telhetőt megtett. A probléma az, hogy ezek gyommentesen tartása épp az első évben - amikor a növények begyökeresednek, megerősödnek - lenne a legfontosabb...
• A műkő elemek mart feliratai nem különülnek el kellően a felülettől. Ez leginkább az Árpád lépcső SZÉKES-FEHÉRVÁR-KIRÁLYI-VÁROS feliartánál probléma. Számítunk arra, hogy festéssel ezt a hiányosságot később pótolni tudja a város.

A kivitelezés egy éve sok-sok helyszíni egyeztetést, folyamatos jelenlétet követelt. Nekünk sem volt könnyű dolgunk a tervezés során, de a kivitelezők dolga talán még kevésbé volt egyszerű: köves, erős lejtésű területen kellett, nehezen megépíthető spirális alaprajzi, térbeli formákat létrehozniuk!

Kérem, használják a területet olyan szeretettel, mint ahogy mi létrehoztuk azt! Kellemes időtöltést kívánunk!

 

És végül néhány adat:

• A tervezési terület mérete: 24 799 m2, vagyis hozzávetőleg 2,5 ha. 
• Elültetett fák, fenyők: 152 tő
• Elültetett cserjék: 5 438 tő
• Elültetett évelők: 10 731 tő
• Hagymások: 9224 db